A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hanna 3. szülinapja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hanna 3. szülinapja. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 14., szombat

Babaszobás szülinap

Az első
A második
A harmadik...
Hanna születésnapján jutott eszembe, hogy idén majdnem elmaradt a babaszobás társasággal közös ünneplés.
Hanna születésekor kezdtem el blogot vezetni, az akkori babaszobán, és kerestem a vele egykorú babák anyukájának társaságát az ottani fórumon. Mert egyedül voltam, mert bizonytalan voltam, és mert nagyon jólesett kiírni magamból mindazt, ami történt velünk.

Annyira jó társaság jött össze, hogy egy idő után elkezdtünk személyesen is találkozni, eleinte biopiacon "pokrócoztunk", aztán ahogy hidegebbre fordult az idő, egymáshoz jártunk havonta, hogy a gyerekek játszhassanak egymással, mi pedig beszélgessünk egy jót élőben is.

Együtt ünnepeltük az első születésnapot is, akkor még 10 családdal. Készült egy közös kis könyv is ajándék gyanánt, nagy izgalommal készítettük, készültünk és igazán nagyon szépen sikerült.

Út közben aztán volt egy kis lemorzsolódás, de heten biztosan maradtunk. A második szülinapot nálunk ünnepeltük, Botond és Domi hiányoztak sajnos, ők utólag "mancsoltak" a közös képre.


Idén csak Soma hiányzott, ő is csak Zsombor örömteli érkezése okán. Hat hároméves kiegészülve az azóta szép sorjában érkezett kistesókkal (5 pici meg egy pocak) így is eljöttek hozzánk. Volt játék, újra ismerkedés, mert elég régen találkotzunk személyesen utoljára, aztán torta gyertyával. Az ajándék gyártás idén elmaradt, de a lényeg, hogy együtt voltunk, hogy édesek voltak a kicsik és hihetetlen nagyok a nagyobbak.

Köszi, hogy eljöttetek, nekünk nagyon jólesett újra látni Benneteket.
Folyt.köv.

2009. november 1., vasárnap

Nagy családi ünneplés

Szombaton délelőtt a Millenárisban voltunk. Bár nem értem, hogy itt miért ünneplünk halloweent, a programok igazi őszi hangulatot varázsoltak a Teátrumban, volt mindenféle kézműveskedés és játéklehetőség, előadás mesével és hangszerekkel... Hanna a kézműből a ragasztást élvezte, a "művet" nem akarta kipróbálni, de hazahoztuk. (nem egy kifejezetten csajos alkat ebből a szempontból, sem tüllszoknya, sem korona nem kellett neki)
A színházasdiból negyed órát a fenekén ült, aztán ahogy szokta minden előadót jó közelről (20cm) megszemlélt, majd lelépett. Őt nem az érdekli, mi az, ami történik, nem is akar belehelyezkedni a mesébe, az izgatja, hogyan csinálja, aki csinálja. Ahogy megérti, megy is tovább.
Jelen esetben a társas játékokhoz, ott is a kirakó kötötte le leginkább, amivel viszont hosszan eljátszott, korát meghazudtoló ügyességgel.

A születésnapozás záróakkordjaként délután összegyűlt a nagycsalád is, hogy felköszöntsék Hannát. Ünneplőbe öltöztettem, (... mégiscsak csajos, de csak az igazán szép ruhákért van oda...) úgy vártuk a vendégeket. Szeretem ezeket az alkalmakat, olyan jó kicsit együtt látni mindenkit. Ami még inkább jólesett a mostani alkalommal, hogy a dédi még mindig velünk lehetett, és hogy Áronon kívül Manó hozta a pocakjában Blankát is. Gyarapodunk, és ez olyan jóóó.

A csomagok a nappaliban gyülekeztek, Hanna rohangált és kiabált örömében, amikor meglátta, mennyi minden érkezett. Két nappal ezelőtt még nem sejtettem, hogy ilyen sikere lesz az idei ajándékoknak, de mind nagyon talált. Pali saját kezűleg készített Hannának a kiskonyhájára egy polcos elemet, olyan szép, és olyan autentikus, hogy még én is szívesen játszottam volna vele, ha a lányok odaengedtek volna mellé. Hanna azonnal pakolgatta az edényeit, főzött, sütött, pedig egy ideje ezeket a játékokat nem használta igazán.

Kapott egy duplo kisboltot is, amihez a pénztárgép csilingelve számol, ennek is hihetetlen sikere volt. Mikolt természetesen mindenben szeretett volna közreműködni, amit Hanna ezúttal nehezményezett, én pedig megértettem... (este, miután egyikünk sem tudott elaludni Mikolt kivételével, Hanna (szülői pályafutásunk leglegitimebb nevelési csődjeként) éjjel fél egyig játszott felváltva boltosat és főzött, mindezt suttogva félhomályban...)

A legnagyobb csomagban egy galériás ágy egy darabja volt, aminek az összeszerelése mára maradt. Picikét bízom csak abban, hogy néha sikerül majd rávenni, aludjon is benne, de mindenképpen úgy éreztem, megér egy próbát még Áron érkezése előtt, hátha a legkisebbnek is jut majd hely... Nem ennek örült leglátványosabban, de ma, amikor újra felmerült a kérdés, akarja-e hogy Dani és Pali összerakják, határozott "most"-tal válaszolt.

Természetesen nem maradt el a torta sem, tűzijátékkal, gyertyákkal, és családi fotó is készült, amiről a nagybácsik maradtak csak le, mivel Peti Angliában ünnepli épp a születésnapját, a két öcsémnek pedig dolga akadt máshol, miután tiszteletüket tették. A kép inkább egy mozgó hangyaboly érzetét kelti, de legalább van. :)

Kilenc körül mentek el az utolsók, az est további részét pedig a fent említett módon töltöttük.

2009. október 27., kedd

Ünnepeltünk

Családi összefogásra volt szükség ahhoz, hogy ma minden olyan szépre sikerüljön, ahogyan szerettem volna.
Így történt, hogy az öcsémtől egy elemtöltőt kaptunk, Sanyitól egy vakut kölcsön, amit Mari hozott el, az anyukám pedig itt volt délután egy fél órát, amikor az ajándékokat csomagoltam. Köszönet mindenkinek, egyedül nem tudtam volna mindezzel megbirkózni...
Mire Dani este hat után nem sokkal csatlakozott hozzánk, már csak a virágot kellett kicsempésznem a boltból, bár Hanna tudta, miért megyünk. Végül minden összeállt, és a körülményekhez (a mozgáskorlátozottságom, a két örökmozgóm...) képest a végeredmény nagyszerű volt.

Hanna a legjobban az Annakönyvnek örült, majdnem az összes mesét el kellett olvasnunk neki még az este, aztán az új benti hintájának, (ezzel reményeim szerint elkerüljük a nagy baleseteket, eddig egy fa hintája volt idebent, aminek ha csak nekimentek ütött...) de kapott egy nagyszerű hálózsákot is, amit majd az összes gyerekünk örökölni fog... Egyelőre úgy tűnik egészen megkímélt állapotban. A babás dolgok elmaradtak most, csak egy babaruhát kapott, de azt is lelkesen adta rá a nagy babájára.

Várta a tortát is nagyon, csillogott a szeme, amikor előkerült. Volt gyertyafújás, kis Mikolt is közreműködött benne. :)
Folyt. köv. szombaton, a nagycsaláddal.