Balett vizsga abszolválva, vaku híjján kevés jól sikerült képpel, annál nagyobb cukiságfaktorral egyébként.
Lelle popsija javulóban.
Mind beteg, velem az élen... Holnap végre Dani is itthon tölti a napot, reméljük az egészségesek sorát továbbra is erősítve, ha eddig kibírta, most már igazán így is maradhatna.
Lelle hét hónapos lett, erről, és a balerináról is külön posztban, képekkel bővebben... nem ma.
Áron:
- Mama, mit eszik Lelle?
- Kölespépet, sárgarépával.
Szalad pár kört, miközben kántálja, kölespép és sárgarépa.
Mikolt közben a kanapén fekszik...
- Mama, a hóembernek is van sárgarépája.
- Ühüm...
- Akkor azt nagyon apróra kellett vágnod?
- Nem Mimi, ez a sárgarépa üvegben volt, és a bácsik összedarálták.
Áron épp érkezik a kanyarban:
- A hójembert? - kérdi tágra nyílt szemekkel, a levegőben megállítva a száguldását.
- Nem Áron, nem a hómebret, a sárgarépát.
- Jaaa... - mondja nagyon tudálékosan, majd fut tovább.
Mikolt mostanában a születéssel foglalkozik. Nem gyakran, de igen nagyszerű perspektívából, legalábbis én nagyon szeretem a látásmódját.
- Mama, ha meggyógyultam, megszülsz újra?
- Meg én... akárhányszor. Miért szeretnéd?
- Mert szeretek megszületni.
Ennél nagyobb bókot...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lelle egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lelle egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. február 11., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













