2009. január 6., kedd

Balra át

Tegnap kezdődött. Vagyis igazából már régebben, mikoris kis Mikoltunk bemutatta, hogyan kell a hátáról a hasára fordulni bal kéz felé, folytatván a hagyományt, amit nővére anno hat hónapos korában kezdett meg. A keze beakadt az első próbánál, és vagy ezért, vagy csak úgy, azóta nem is nagyon erőltette az újabb babérok learatását.

Egészen tegnapig, amikor már határozottan láttuk, a hét végére már biztosan nem lehet majd egyedül hagyni magaslaton, vagy ha mégis, helyet kell hagyni a bal oldalánál, hogy legyen neki, a megforduláshoz. Annyira jól sikerült a gyakorlás, hogy estére már többször, majdnem beakadás mentesen megfordult, ma pedig reggel, az első dolga a hálózsák levétel után a tornamutatvány bemutatása, hibátlanul, ahányszor csak visszafordítottam a hátára.

Nem mondanám, hogy Mikoltot különösebben érdekelné a mozgás, legalábbis nem úgy, ahogy a sajtkukac Hannát első percétől, azt viszont már most látni, hogy egy cseppet sem lustább, mint a nagyunk, sőt. Szóval az első, biztos, önálló helyzetváltoztató akciója Miminek 5 hónapos, egy hetes és egy napos korára datálódik. Hurrá!!!

A tegnapi csodákhoz még annyit, hogy a fokozatos hozzátáplálás jegyében ebédre elfogyott 70ml sütőtök-alma, este pedig szopi után zokszó nélkül lecsúszott 90ml tejecske pluszban. Ennek fényében megindult a mérleg is, amit kíváncsiságból próbáltunk ki, hiszen a hurkák egyelőre nem fogynak. :) Ilyen arcot fágott tegnap délben, ebéd után... Szerintem megérte.

1 megjegyzés:

Réka írta...

Micsoda édes mosoly:)