Kedden tornán voltunk. Aztán lesétáltunk a pékségbe, megvettük a szőlőlevet és a pogácsát, amit Hanna a bárszéken fogyaszt el rendszerint, (már törzshelye is van...) majd visszasétáltunk a Fő utcán, egészen Miki bácsihoz, a tisztítóba. Dani vagy egy hónapja kifizette a kitisztított zakót, ami azóta is várja, hogy valamelyikünk érte menjen. Miki bácsiéknál lakik egy öreg eb, Bingo, nagyon fájós lábbal sántikál. Hanna szereti megnézni, bár nem sokat járunk arra.
Ez a sztori nem is volna olyan érdekes, ha ma este, a fürdés után elő nem került volna Hanna interpretálásában. Nem voltam jelen, nem segítettem, nem beszéltünk Bingoról az este folyamán, de a dédi szóba került, és a fájós lába is, gondolom erről jutott Hanna eszébe a kutya.
Hanna pedig ma először, összefüggően, érthetően elmesélte Daninak az egész történetet, úgy hogy Daninak halvány gőze sem volt eddig arról, hogy ki az a Bingo. De megértette, követte, és most egész büszkék vagyunk. :)
2009. január 28., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)














1 megjegyzés:
Benedek egész lénye átszellemül, ha mesélni támad kedve. Annyira figyel, látszik, hogy nagy koncentrációt igényel a nyelvének megfelelő irányítása egy hosszabb sztorinál.
Fantasztikusak. (ilyenkor is)
Nem is csodálom a büszkeségeteket!
Pussz: Kata
Megjegyzés küldése