2009. január 14., szerda

Hernyócska

Tegnap óta Mikolt lassan, de biztosan nekilátott, hogy megtanulja, hogyan lehet hason fekve, kezek segítsége nélkül, a popsiját magasra tornászva icipicit előrefelé haladni. Keményen dolgozik, annyira helyes. :):) Nekem pedig eszembe sem jutott lefényképezni. Sajnos. :):)

4 megjegyzés:

Melcsi/JázminVilmó írta...

Hát, ezt megmutatom Vilmónak....:)

Kinga, beleborzongtam az előző bejegyzidbe. Csodás fél évetek lehetett a nászút (na és a mostani is). Amikor a cunamiról írtál, de fura érzés volt. A mai napig eszembe jut, annyira megrázott annak idején. Örülök, hogy megkerültetek!:)

A mostani félévetek meg... teljesen értem, amit írtál. Nekünk Vili az idei évben volt itthon sokat, amikor úgy döntött, munkát vált. A régi pozíciójában maradhatott még egy ideig, de nem nagyon kellett bejárnia (ilyen is van), meg azért kicsit dolgozgatott saját szakállra, hogy talpon maradjunk. Emellett nyelvet tanult inkább itthon, kicsit az első gyerek okozta sokkot is kezeltük a kapcsolatunkban. Regeteget foglalkozott az addigiakhoz képest Jázival, akkor lett igazi kapcsolatuk, és bár most, hogy Vilmó érkezett, már dolgozik gőzerővel, de ez az időszak megtanította a kicsire is másként nézni most. Neki sokkal előbb lett rajongó apukája, öröm őket nézni.

Na befejezem a csöpögést...
Melcsi

Melcsi/JázminVilmó írta...

Mármint tavalyi évben volt itthon persze...

Bori írta...

Kedves Kinga!

Tényleg sok a hasonlóság a lányaink között.
Ezért szeretek Rólatok olvasni. Nagyon hasonlóan fejlődnek a kisebbek.
Sára is hernyó üzemmódba kapcsolt. :)

Köszi, hogy leírtad a véleményedet Sárival kapcsolatban.
Minden együtt érző szó segít.
Egyébként úgy tűnik, kezd rendeződni a helyzet. Valószínűleg a főzelék kóstolgatás segített. Meg hogy kialudtam magam egyik délelőtt...
A tápszert és a cumis üveget egyelőre hanyagoljuk.

Szép napot:)
Bori Hanka és Sári

Bogár és Gerti írta...

:-D
Puszi