
Reggel már felköszöntöttük Hannával, elénekeltük neki a "bódog bódog" kezdetűt, amit aztán Hanna cd-n is lejátszott kb. negyvenszer. Vagyis ma nem is hallgattunk mást ezen kívül. Az ajándékozással megvártuk Danit is, újra felcsendült a nóta, aztán a legkisebb megkapta a csomagját. Hanna hathatós közreműködésével hamar kiderült, mi lakik a zacskóban, a dobozban, de végül mindent odaadott a tulajdonosának. A lovacska egy darabig vita tárgyát képezte, vagy legalábbis Hanna nehezen tett le a tulajdonjog megszerzéséről, de rövid győzködés után sikerült rávenni, hogy inkább hozza ki az ágyából a nyulat, aki a ló testvére, hadd ismerkedjenek.Mikolt mindezt felettébb nyugodtan viselte, (mint mindent) és míg a csörgője kéznél volt, nem is izgatta semmi más. Még a közös kép elkészítése közben is erre fókuszált. Sajnos nem lehetett másikat készíteni, minthogy Hanna egy kép erejéig hajlandó modellt állni mostanában.














3 megjegyzés:
:) Nagyon szeretjük a hasalós képeiteket :)
Puszi
Boldog felediket Mikolt!:-)
Puszika
Nem is kell másik,igy tökéletes ahogy van!
Megjegyzés küldése