2009. augusztus 25., kedd

Ügyesednek

Hanna beszédben, Mikolt mozgásban és az önállósodás terén.

Hanna egész történeteket mesél, összefüggéseket lát meg, ezeket teljesen érthetően magyarázza. Danival azon kaptuk magunkat, hogy már nem kell koncentrált figyelem ahhoz, hogy kihámozzuk a lényeget a mondandóból, sőt a nagyszülőkkel folytatott telefonbeszélgetésekhez sem kellünk tolmácsnak.
A két kedvencem az elmúlt időkből:
- Mama, én nem megyek be a nagy medencébe (tenger), mert valaki nagyon megsózta.
A hazaérkezés utáni kis szösszenet:
- Olyan jó, hogy itthon vagyunk a NS utcában.
- Miért Hanna, nem volt jó a Silenában?
- De eddig jó volt, most kicsit jó itthon.

Új szavakat talál ki, ha megkérdezzük mi mit jelent, magyaráz. Ezeket sajnos nem tudom reprodukálni, de néhányat majd igyekszem lejegyezni, ha lesz kéznél mire :):)

Mikolt elképesztő erővel lett kisgyerek babából. A két hét alatt nem is vettük észre, csak a belsőjében, aztán amikor idehaza a hintájába ültettem, láttam a külsőjén is, nagyon sokat változott. Rengeteget dumál, mindent ért. Sokmindent egyedül szeretne, Dani csak nehezen jött rá, hogy az eddigi tátogó fióka miért kiabál az etetőszékben. Kanalat, villát szeretne, és azzal persze enni is.

Így hát igyekszem kielégíteni a vágyat, már levest is evett egyedül, jó, hogy nyár van :) A villával is egyre ügyesebben bánik, apró szilárd falatokat néhány próbálkozás után eltalál. A villa egyébként fésűnek is kiváló, ennek ellenkezőjéről még nem sikerült meggyőzni. Így többet mossuk a haját.

Kézen fogva akar menni, egy kéz is elég hogy elinduljon. Lépcsőn megy felfelé vezetve, Kornél gyakran jut eszembe, biztosan nem szeretné ha látná... Telefonon beszél, utánozza a kutyát, mély hangon dörmögi, hogy vouvou. Utánozza a szelet, buborékot fúj, letörli az asztalt ha maszatos, a kezét és a száját is ha kérjük.

Szőkül, kislányosodik.

Nincsenek megjegyzések: