2009. szeptember 15., kedd

Amikor a sok sem elég

Mikolt sokat eszik. És leginkább egyedül.
A sok azt jelenti, hogy többnyire nem tudok annyit adni neki, amit ő ne tudna vagy akarna elfogyasztani. Ha nem ízlik, ami ritka, akkor egy iszonyú fintorral fordítja el a fejét. Kár is erőlködni. De nincs is miért, és bár látszani nem látszik rajta (még mindig alig kilenc kiló) eszik.

Az egyedüli evészet pedig kedvelt szabadidős tevékenységgé nőtte ki magát. A székek meghódítása után Hanna tányérja lett a cél. Hanna nem eszik jól. Vagyis eleget, de csak ha odafigyelünk rá. Etetni kell, és a félig jóllakott állapotában szokott felkerekedni és valami egészen mással foglalkozni. Ebédnél már nem is töröm magam, hogy visszajöjjön, a maradék uzsonnára marad.

Ha a kicsi meghagyja. Mert ma, ebéd után ezt láttam...

Gombapaprikás volt ebédre, amiből ő egyébként csak a tésztát kapta a szaftjával, ennek megfelelően válogatta ki a neki való részt, a többit pedig otthagyta... :):)

Méghogy nem ügyes... :):)

2 megjegyzés:

Melcsi/JázminVilmó írta...

:))))))))

Bogár és Gerti írta...

De jó is lenne csak 1x nyugodtan túlélni az evést :)
Lili is Hanna módra van, csak neki 2 kanál után már is jön a mondat... "én már jól laktam"
A gomba meg ha véletlen a szájába kerül, szó szerint megakad a torkán és öklődik, míg ki nem köpi :O
Puszi