2009. szeptember 27., vasárnap

Majdnem három

Hanna egy hónap múlva három éves lesz. Nézegetem, és már nem is emlékszem, milyen volt picinek. Sokszor kéri, nézzünk képeket, olyankor elmerengek mennyire gyorsan elmúlt ez a három év, és milyen jó, hogy még itthon van. Mehetne óvodába, érett is rá, mégsem bánom, hogy marad még.

A dédi ma mesélte, hogy meglepődött a héten, hogy mekkora lett Hanna. Az öcsém pedig hitetlenkedett, amikor a barátnőjével azt számolgatták, mennyi idős is az idén. Három. Várja, emlegeti, minden nap elmondja, milyen tortát, azon milyen marcipánt szeretne. Tudja, hogy a születésnapja után majd egyszer óvodás lesz, öccse születik, jön a Mikulás.

Érzékeny, okos, szép. Öntörvényű, nagyon. Kis skorpiónk, aki felvállalja az összes felelősséget, amit talál, néha fáj a szívem mennyire. A minap azt mondta:
- Mama, ha majd Áron kibújik a pocakodból, felveszem a nyakamba, hogy tudjad fogni a Mikoltot.

Szeretném ha sokáig gyerek maradna, ha önfeledten tudna játszani, ha gondtalanul tudna ráhagyatkozni, vagy ránkhagyatkozni. Örülök, hogy ő az első és örülök, hogy van testvére.

Nincsenek megjegyzések: