Hétfőn meghúztam a hátam. Tulajdonképpen fáj már egy jó ideje mindenhol, nem is kellett sok, hogy az amúgy is agyoncsomósodott részem felmondja a szolgálatot. Az utcát szerettem volna gazmentesíteni, (nyilván nem vagyok normális, hogy ezt most, és így...) és ahogy hajoltam, megbillentem, fejjel a falnak :):) még egy darabig nevetgéltem magamon, aztán nem tudtam felegyenesedni... Utána meg rendesen lépni, meg öltözni, meg gyerekeket emelgetni sem...
Kedden Dani felhívta Bencét. Ő szokott megmasszírozni, amikor úgy döntök, végem. Ma eljött, én pedig több dologra is rájöttem.
1. Ennyi jár...
2. Aki fizikai munkát végez, az ne csodálkozzon, ha a teste egy idő után elfárad.
3. Eddig egy nagy betontömböt cipeltem hát néven.
4. Bence gyógymasszőr, így mindig tud olyat mondani, ami segít hosszabb távon is.
Most nem csak mondott, hanem adott is. Kaptam két ragacsot a hátamra, amit három-négy napig fent is hagyhatok, teljesen gyógyszermentes. Nálam tartó funkciója van, vagyis segít nekem cipelni. Főleg Áront, de az egyéb mozdulatoknál is hasznát látom. Kinesiotape a neve.
Egy egy ilyen alkalom után mindig megfogadom, hogy nem várok addig, amíg már mozdulni sem bírok... Aztán meg csodálkozom...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)














1 megjegyzés:
Teljesen átérzem ezt is. nekem is meghalt a hátam a végére, de sajnos azóta sem jobb. Mereven alszom, most már Zitával az oldalamon, nem merek mocorogni, mert felébred, cipelem, hajlongok, vele együtt pakolok, mert anyamán, letenni nem lehet, és nekem is tele van görccsel a hátam. Múltkor bedobtak egy szórólapot, hogy a faluban van egy ayurvédikus masszőr. nem olyan olcsó, de lehet, hogy ki kéne próbálni, mert lassan én is megadom magam. :-P
Kitartás, és ha kell, vedd igénybe többször is a masszírozást, bírni kell a strapát! valahogy. utolsó erőbedobással. :-)
Puszi,
Vera
Megjegyzés küldése