2010. február 6., szombat

Nem eszik olyan forrón...

Mikolt éjfélkor felsírt, már épp lefeküdtünk volna... Melegnek éreztem, 38. Nehezen és persze nem szívesen nyelt, gyanítom valami toroknyavajaság. Adtam neki homeós dolgokat és nurophent is a gyulladáscsökkentés miatt.
Reggelre semmi melegség, de Hannánál ugyanez volt, várom a délutánt.
Orvost természetesen nem érek el, Dani pedig a hatodik munkanapját tölti ma.
Kicsit rossz a kedvem a bezártságtól, a sorozatos betegeskedéstől, a Danihiánytól, a múlni nem akaró téltől.
Úúúgy szeretnék tavaszt. Most. Meg huzamosabb ideig tartó betegségmentességet. Mondjuk jövő télig.

2 megjegyzés:

Vera írta...

szintén elegem van. Két hétig össze voltunk most zárva, és már kaparom a falakat...de a nagyok ma mamához mentek, az utolsó pillanatban jött felmentés, holnapig. Janit viszont "elnyelte" az építkezés, úgyhogy továbbra sem tudok felnőttel kommunikálni. két hete csak az orvossal beszéltem, most hétfőn, én is kezdek befordulni... nemsoká már március...az már tavasz, ugye. Ugye! :)
Kitartás! Leginkább annak, aki tavaszt vár már. :)
gyógyuljatok minél előbb!

SKY írta...

Tavasznak kell lennie... én tavaszi gyerek vagyok, az biztos, nem téli!!!
Vera... kár, hogy ilyen messze laktok :):):)