Nem egy jól sikerült kép ez, nekem mégis nagyon kedves.Rajta van a hinta, amivel Hanna a minap megütötte magát, és ami amúgy az életünk részévé vált. Rengeteget játszik, tornázik rajta, és ha ő nem, akkor Mikolt biztosan.
Rajta van az ugráló, amit nemcsak ugrálónak lehet használni, egy baldahinnal sátrat szoktam belőle csinálni a gyerekeknek, és sokszor csak úgy felmásznak rá és ücsörögnek rajta.
A háttérben a lányok karjai mögött a babhordozó részlete, amin sok a vita, mert csak egy van belőle, de mióta újra van egy apróság idehaza, szinte mindig ott van, ahol a lányok. Benne egy vagy két baba, bepelenkázva, felöltöztetve, többnyire Áron ruháiba, pelenkájával. :)
Még hátrébb a dolgozórész a székkel, amin ücsörögve ezek a bejegyzések készülnek.
Aztán van rajta mutatóba egy kis csemperészlet a konyhánkból, amit úgy megszerettem. A burkolók mennyit nyafogtak miatta, és hányszor kaptam meg tőlük, hogy mennyire csúnya. Pedig dehogy!
És itt vannak a lányok... Akiknek csak annyit mondtam, hogy hagyják Áront magára, hátha elalszik a földön. Kimasíroztak, felkucorodtak, Hanna elővett egy újabb könyvet, és mesélt tovább.
Mikolt fogja a kezét és nagyon figyel...
Rendesen meghatódtam tőlük...
Hanna talpán matricamaradék, annak nyomaként, hogy ma is ő tartotta az itthoni csiribiri foglalkozást, aminek a vége a kincsosztás.
Csíkos napjuk van. A felsőjük egyforma, reggel nem is vettem észre. :)
Kócosak, édesek.














1 megjegyzés:
dehogynem jól sikerült!! Az a kézfogás mindennél többet ér! És tényleg édesek.
Az én két nagyom mostanában nem sokat vannak el jól egymással, szerintem két nagyon határozott, erős egyéniség, Csilla talpig dackorszakban, állandóan küzdés, visítás van. Nagyon szeretnék én is hasonló képet készíteni róluk, de türelemmel kell legyek, biztos eljön ez az idő is, nagyjából Csillán múlik. Meg a szülőkön, hogy segítünk neki.
A csempe meg tényleg klassz! Szerintem én is hasonló színvilágút képzeltem a konyhába, csak azóta találtunk egy nagyon szép halvány barna-bézs kombinációt, ami jól megy a munkalaphoz, az ára is baráti, úgyhogy az lesz. Csak már ott tartanánk, hogy azt rakják...Pedig már közel voltunk hozzá... :)
Megjegyzés küldése