2010. március 28., vasárnap

Gondoltam csúszdázunk egyet

Régóta tervezgetjük, hogy találkozunk Leóval, no meg a szüleivel. Eddig nem tudtam mondani egy olyan hétvégét sem, amikor zárt térben szívesen összeengedtem volna a gyerekeimet bárki más csemetéjével, a folyamatos takony-köhögés duó miatt.

Aztán eljött ez a szívemnek oly kedves szép nap (átálltunk tavaszi időszámításra, hurrá!!!), és arra gondoltam menjünk ki a szabadba, és legyen ez egy sétálós, gyerekeknek is jó programokkal teli vasárnap. A Hajógyári szigetre ruccantunk ki, Hanna régóta emlegette a nagy csúszdákat, gyanítom AnnaésPetinek egészen sok köze van a dologhoz.


Nem mi voltunk az egyetlenek, akiket szólított a természet, így tele volt a parkoló és a játszótér is. A csúszdák környéke egy majálishoz hasonlított embermennyiség tekintetében. Kicsit megszeppentem a látványtól, és volt néhány attrocitás is, miközben igyekeztem felvenni az itteni tempót, és elérni, hogy Hanna egy darabban érjen le a csúszdák végébe. Azt hiszem mindannyian kiszigeteltük magunkat most egy időre...

De a lényeg: Leó hatalmas és hihetetlenül édes, nyugodt, türelmes, öröm volt látni. A szülők jót beszélgettek, miközben a két lányt igyekeztünk szemmel tartani, ami nem is volt mindig könnyű. (hogyan lesz majd, amikor háromfelé kell szaladni, még nem tudom...) És míg a fiúk kényelmesen ücsörgő-szemlélődő, majd apakézben szintén szemlélődő álláspontra helyezkedtek, addig a lányok hintáztak, és csúszdáztak, Hanna még lovagolt is, olyan flegma arccal, (ami nála a legmélyebb koncentráció jele) mintha minden nap ezt csinálná.

Nehéz volt elszakadni a varázsvilágtól, Mikolt tüntetőleg még megállt kavicsozni is, de végül az éhség legyőzte a kíváncsiságot, elköszöntünk és hazajöttünk. Jó volt látni Benneteket!!!

3 megjegyzés:

Vera írta...

Ez tényleg szuper lehetett! Nagyon kellett már ez a melegebb idő. Teljesen máshogy látja az ember így a világot, sokkal jobban és szebben telik az idő. :)

Majd szóljatok, mikor lesz Hanna-nap nálatok, hogy lehessen gratulálni, azért én gondoltam Rátok, mert a legtöbb "Hannás" ismerősöm tegnap ünnepelt. :) Jani unokatestvére Johanna, de mikor született a 70-es években, nem volt hivatalos neve napja, a katolikus naptár szerint a május 30-at választották, bezzeg most már van Johanna-nap, "hivatalosan" is. Szerintem a Hanna-napot is lehetne már komolyabban "hivatalossá" tenni, hiszen sokakat érint, szép név, megérdemelné már, hogy "rendesen" is bekerüljön a naptárba. :)
No, további szép tavaszi napokat!
Puszi!

Judit írta...

Részünkről a szerencse! :))) Ismételjünk mihamarabb!
Meggyógyulós, napsütéses hétköznapokat Nektek! Puszi!

j.bea írta...

Ó, mi meg épp az előző vasárnap voltunk a Hajógyári szigeten, pedig vicces lett volna, ha összefutunk :).