Szép sorban ébredtek délután, és mindről sikerült mosolygós, önmaga fotót csinálnom. Pedig Mikoltnak nincs jó napja... Az ő képe úgy készült, hogy vagy tíz percet állt a fonott szék mellett a falnak fordulva és hol hangosan, hol csak csendben sírdogált.
De akkor már a két másikról megvolt a kép, ő sem maradhatott ki.
Végül meséltem és énekeltem neki, ő pedig szép lassan felmászott a székbe és aztán még pózolt is. Csak magát adta természetesen... :)
És akkor két kép, mert arról, hogy Áron, ahogy fogódzót talál fel is áll, egy Hanna emlék jutott eszembe.

Nagyon sokban hasonlítanak egymásra, ahogyan fejlődnek, ahogy szeretik a kendőjüket, és döbbenetes a hasonlóság a szuszogásuk között is. Mikolt nem nagyon csinálta.














6 megjegyzés:
Gyönyörűek!! Szuper ez a fotosorozat!! :-))
Puszi!
V.
Gyönyörűek!!!!
Puszi,
Szilvi
Csoda helyesek! :)
Hanna olyan, mint egy kis jótündér. :)
Miminek ezt a pózt! tüneményes! :)
Áron pedig... azon az állós képen kb. kétszer akkorának tűnik, mint pár hete, mikor még feküdt. Mennyit változnak egy-egy helyzetváltoztatástól! Gratulálok neki! nagyon ügyes!
puszi
Dóri
Szia Kinga!
Régóta olvaslak csendesen, és mindig megcsodálom a képeidet. Nagyon tetszenek.
Szeretném kérdezni, hogy milyen vakut használsz?
Szép napot:Bmama
Köszönöm szépen lányok :)
Bmama, örülök a bejelentkezésnek :)
Amikor csak tehetem, természetes fénnyel próbálok ügyködni, de mert nálunk bent elég kevés, vakuzom is.
Egy Canon speedlite 430EW II-esem van.
És a gépet vágyom nagyon lecserélni... :):)
Kinga
Szia!
Tündériek a képeken a gyerekek!
Tudnál nekem abban segíteni, hogy hogyan tudsz ilyen képet készíteni, amin a három kép rajta van?
Köszi!
Megjegyzés küldése