2010. szeptember 25., szombat

Selamat berjaya

Vagyis sok sikert... malájul.

Megszületett a "gyermek".
Mint ahogy Hanna hosszúra nyúló születése, ez a mostani is sokkal inkább a megnyugvás, béke, elrendeződés szavakat vonzza, mint bármilyen másfajta kitörő lelkesedését, örömöt, vagy mondjuk boldogságot.

Lassan másfél hónapja, hogy Dani beadta egy malajziai pozícióra az önéletrajzát, amit nagyon ígéretesnek találtak, azóta megjárta Európát és Ázsiát is, majd három hete csak vártunk.
Mert bár minden elhangzott szó arra vonatkozott, hogy őt szeretnék, elfogadható, írásbeli ajánlat nélkül semmit sem gondoltunk, gondolhattunk komolyan. Nehéz volt úgy élni az életünket, hogy nem tudtuk, a jövő héten mi lesz...

Végül ma délelőtt minden szál elsimult, és bár majd akkor hiszem, ha már ott leszünk, egy-másfél hónapon belül áthelyezzük ezt az íróasztalt Kuala Lumpurba, nagyjából három évre...
Hát leírtam... Féltem még mindig, szeretném biztonságban tudni az érzéseimet, a gondolataimat, de nem kenyerem a titkolózás. Így hát félve, de szeretettel osztom meg veletek, ... :)

27 megjegyzés:

pami írta...

Gratuálok, szép,tiszta kellemes éghajlatu hely, voltam arra néhány napot nagyon jó emlék a taxis azt kérdezte milyen a hó...Biztos nagyon izgalnas lesz pami

JuditAu írta...

Nagyon sok sikert Nektek!!!

F.B. Dóri írta...

Majdnem rögtön, szinte biztos voltam benne, hogy külföldre település az, ami miatt drukkolunk Nektek, de hogy ilyen messzi, izgalmas helyre, azt nem sejthettem. Biztosan nagy élmény lesz, sok kihívással. Sok sikert nektek!

Önző módon azért remélem, hogy blogolni onnan is fogsz! ;) Hiányoznátok ha nem így lenne. :)

Szitya írta...

Kinga!
Bár csak egyszer találkoztunk személyesen, most mégis az hasított belém legelőször, hogy hiányozni fogtok. Mert így valahogy elúszott a remény is, hogy az első találkozást újabbak követik...
Mindezzel együtt, persze, nagyon-de-nagyon örülök, hogy az lett, amit kívántatok! A legjobb, ami történhet.
Hát akkor: selamat berjaya!!!
Ölellek,
Szilvi

Krisz írta...

Meglepődtem. Pedig ITT sohasem kellene. :-) És közben meg ujjongok, bátraké a szerencse! Lássatok, tanuljatok, éljetek! Már most indultok? Nagyon izgalmas! Jó lenne, ha tovább blogolnál, s megtudnánk milyen az élet "odaát" három kicsi magyar gyerekkel.

Sok szerencsét!
Puszil: Krisz

Blanka és Manó írta...

Drágáim!
Örülünk az örömötöknek. Bátrak és ügyesek vagytok. Mégis sajog a szívem amikor ezeket a sorokat olvasom, pedig már egy ideje barátkozhattam a gondolattal.....
Nagyon nagy élmény lesz ez mindannyitoknak. Mi, a család mégis egy kicsi "belehal" majd a hiányotokba. Ahogy közeledik az elválás pillanata úgy értékelődnek fel az együtt töltött perceg....és sajnos Mi ezekből néhányat (Mimi névnapját)egy fránya betegeskedés miatt kénytelenek voltunk elmulasztani. :-((...és fájó szívvel olvastuk, néztük a fotókat Csillával amiért nem lehettünk veletek.
Boldog Névnapot Miminek, de majd személyesen is átadjuk Neki mielőbb... :-))

Melcsi/JázminVilmó írta...

Gratula Daninak, meg az egész családnak. Egy életre szóló élmény lesz mindannyiatoknak...

Vera írta...

Őszintén gratulálok Daninak, és nagyon sok sikert kívánok az nagy Projekthez!

Nekem évek óta ez a nagy vágyam, külföldön élni kb. 3-4 évet, ha nem is örökre, Janinak talán lenne is lehetősége rá külföldön pozíciot szerezni, de egyik sem olyan poszt számára, ami felérne az itthonival, így eddig nem törte magát. aztán jön lassan nálunk az iskolakérdés, hol tanuljon6tanuljanak olvasni-írni a gyermek/ek, felépül a házunk, amit pont most nem kéne itt hagyni, és csak húzódik a dolog. Pedig tudom, hogy nekem muszáj lenne kipróbálni, mégha nem is okvetlenül könnyű dolog. Gyerekekkel meg már pláne nem.

Örülök, hogy nektek ez most sikerült, és remélem, olvashatunk továbbra is kinti napjaitokról!

Mikoltnak pedig nagyon-nagyon boldog névnapot utólag is! :)
Sok puszi!

Zita írta...

Sziasztok! Ez igen, biztosan csudajó lesz nektek. Nagyon remélem, hogy onnan is fogsz blogolni, kíváncsi vagyok, mi lesz veletek, a gyerekekkel. Irigyellek benneteket, de én ilyen lépésre nagyon nehezen szánnám el magam, az tuti. Valahogy legyökereztem, pedig ez nem jó dolog. Sok sikert, sok szerencsét kívánok nektek, alakuljon minden úgy, ahogyan szeretnétek!
Puszi nektek,
Zita

B.Dóri írta...

Már régóta olvasgatlak csendben titeket. De most szeretnék gratulálni, és sok sikert kívánni nektek.
Remélem továbbra is olvashatunk titeket!

olga írta...

Szia!
Én is zugolvasótok vagyok már egy ideje. Most viszont sok sikert szeretnék kívánni. Nagyon irigykedek. Bátrak vagytok! Remélem onnan is blogolsz tovább.
selamat berjaya!!
Olga

Ági írta...

Beleborzongtam a hírbe, a helyszínbe, az évek számába. És az jutott eszembe, hogy remélem, hogy írsz majd egy remek helyi érték típusú blogot onnan, mert azt gondolom, hogy nem túl sokat tudunk mi itt Magyarországon erről az egzotikus helyről, a szokásos kliséken kívül. Ugye megismerhetjük általad majd jobban is? Én nagyon szeretném.

Ági

És még az is eszembe jutott, hogy Hanna ott kezdi az iskolát.

ui. Egyébként mi a becsületes foglalkozása Daninak?

zsófi írta...

Hú, hát ez igen! Örülök az örömötöknek, és annak, hogy a világnak egy ilyen különleges és ahogy hallottam, szívetmelengető zugába mentek! (És picit irigykedem is, szívesen kipróbálnám én is magamat-magunkat egy távolabbi csücsökben.)Nagyon drukkolok Nektek, a készülődéshez és a nagy kalandhoz is sok sikert kívánok, és ahogy a többiek is, én is nagyon remélem, hogy a blogolással nem hagysz fel fel, hanem sőt! :-)

VH írta...

Gratulálok nektek,és őszintén szólva tiszta szívemből örülök a boldogságotoknak!!!

Nem mindenkinek adatik meg ekkora szerencse,és ki is kell használni a kínáló lehetőségeket.

Remélem a továbbiakban majd olvashatok a boldog családról:))))

Kellemes élmény olvasni a gyerekekről a világ másik feléről.

Minden jót
Hajni

Melcsi írta...

De jóó! Ez aztán a meglepetés. Nagyon sok sikert kívánunk nektek! Reménykedem benne, hogy amint berendezkedtetek újra olvashatunk a mindennapjaitokról, vagy akár közben is. Hiányoznátok! Puszi: Melcsi, Levi, Zsófi

Noémi írta...

Kuala Lumpur?! Ej meg ha, ezt sosem találtuk volna ki! Csupa meglepetés vagytok, no és állati bátrak is meg vagányak...egyben biztos vagyok benne, hogy a világ bármely pontján ugyanolyan meleg családi fészket raktok, mert igazából nem is a helyszín számít! :) Várjuk a színes beszámolókat, addig is jó készülődést!

maayan jolan schwartz írta...

És már el is kezdtél malájul tanulni:-)!
Szandokánnal fogtok találkozni?

Zsófi írta...

Na, ezt én se találtam volna ki. Remélem még sikerül találkozni az elindulásig! A kintléthez meg sok sikert, sok új és érdekes élményt, na meg rengeteg energiát kívánok! :)

anita86 írta...

Nagyon gratulalok es sok-sok sikert nektek az uj helyen,biztos nagyon sok felfedezni valo var ratok!:)Mi jelenleg 3 eve elunk kulfoldon,nem tudjuk meg meddig maradunk...de az egyszer biztos,hogy sok-sok ujat es erdekesseget hozott az eletunkben az elmult 3 ev!!
Megegyszer gratulalok!!
Egy csendes regi olvaso

Dius írta...

Gratulálok Kinga, egy egy nagyszerű lehetőség!!!! Sok sikert nektek!

Anna írta...

Minden pillanatod erdekes lesz :)
Drukkolok, hogy minel simabban menjen a relocation!

kulcsi írta...

na ez komoly... milyen pozícióra hívták Danit? Kíváncsi lennék a részletekre. Lehet, hogy felhívom, mielőtt kimentek :)
Hajrá, kalandra fel!
A blogot nyilván folytatod, a látogatottságnak jót fog tenni a külföldi levegő, meglátod...

Tuti írta...

Gratulálok nektek! Szorítok, hogy minden csodás legyen ott kint. Hatalmas bátorságra vall, hogy el mertek indulni három gyerkőccel! Irigyellek emiatt, hogy ekkora bátorság van benned! És titkon bízom benne, hogy onnan is írod majd a blogod!

Anett írta...

Én még sohasem írtam hozzá,pedig mindig olvaslak Benneteket!Nagyon bátrak vagytok és ezért irigyellek érte,főleg azért a sok szép helyért,amit látni fogtok.
Nekünk is három kicsi gyerek van ,nem tudom elmernék-e indulni ,de Nektek nagyon sok sikert és sok új élményt kívánunk!
Anett

panka írta...

Huhh. Hát nem mondom, hogy nem lepődtem meg. Pedig, hogy utazni készültök, azt már kitaláltam, de erre a helyszínre nem tippeltem volna.
Biztosan nagyon érdekes lesz, remélem szeretni fogjátok az ottani létet, minden esetre valóban bátrak vagytok. :-)
Azért hiányozni fogtok... Ami ugye furcsa, hiszen soha nem találkoztunk élőben, de mégis, a lehetőség, hogy bármikor megtörténhet, eddig ott volt a levegőben, most pedig egy jó darabig biztos, hogy nem. De olvasni rólatok, azért remélem továbbra is fogunk...
Csupa jót kívánok nektek ehhez a hatalmas kalandhoz!

Dius írta...

Azt a mindenit. :)
Már annyi mindenen gondolkodtam, hogy mi lehet ez, de erre nem gondoltam.
Nagyon sok sikert kívánok Nektek, váljon valóra minden álmotok.

És igen, én is nagyon remélem, hogy a blog onnan is működik majd.

Catty írta...

Szia Kinga,
Régóta olvaslak benneteket csendben, kommentek nélkül. Szívből gratulálok a csodás lehetőséghez, és ahhoz, hogy bele mertek vágni egy ilyen messzi és hosszú utazásba. Kívánok sok szép élményt, sikereket Nektek.
Egy kicsit más. Szeretnék kérdezni Tőled. Láttuk Áron kis kobakján azt a csuda jó kis bukósisakot, amit a kis legény a kis balesete óta hord. Nekünk ikreink is vannak, ők a legkisebbek a négy kispasiból. Most épp nagyon hisztis korszakukat élik(16 hónaposak). Az még csak elmenne, hogy egymással bunyóznak, de a legújabb extrém hobbijuk, hogy ha valami nem az óhajaik szerint történik, akkor a saját kis kobakjukat püfölik ahová csak lehet (ágyrács, járókarács, fal, padló,...). Nagyon féltem a kis fejüket, és szeretnénk egy ilyen kis kobakvédőt beszerezni. Tudsz elérhetőséget adni a sapihoz?
Még egyszer gartulálunk és jó utazást, sok élményt, kalandot kívánunk Nektek
Catty