Szinte egy időben olvastam ezt az indexes cikket és Blanka blogjának bejegyzését.
Mindkettő megihletett... :)
Az indexes cikk kapcsán...
Otthon is, és Amszterdamban is kaptunk a jegyeinkre matricát, hogy hamarabb bejussunk a kapukon. Hárommal nagy segítség volt, hogy nem kellett harminc-negyven perc sorbanállás után átesnünk azon a macerán, ami Magyarországon volt a legdurvább. Valóban még a melltartóm alá is benyúltak, a gyerekeket is rendesen megmotozták, mindenhol végigtapogattak.
Értem én, hogy eddig nem volt biztonságos Ferihegy, a mostani eljárást viszont a magam részéről némileg túlzónak tartom.
Magasabb talpú cipőt is levetetik a legkonszolidáltabb üzletemberekről, és elég szemérmetlenül motozzák végig a sorbanállókat.
Van benne bizodalmam, hogy valamelyest csökken majd az eu megítélése hazánkról... de azért nem ártana némi tapintat.
Blanka bejegyzése pedig olyan jólesett. :)
Leginkább a Hannáról készült kép miatt, ahogy húzza a huzogatós bőröndjét. Gyakorlatilag az összes repülőtéren, bármeddig képes volt ezt a játékokkal és könyvekkel teli hatalmas dolgot maga után vonszolni, még akkor is, amikor már alig látott a fáradtságtól.
Jó volt látni a "könnyes" búcsút is, leginkább a felidézett ölelések miatt. :)
Úgyhogy most gyorsan fel is hívom a Dédit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)














2 megjegyzés:
Sziasztok Különítmény!
Nagyon várom a beszámolókat, képeket ki hogy akklimatizálódik. Jutka, hogy van? Jó volt látni, ahogy búcsúzáskor megölelték egymást Ferivel. :-))
Még csak nemrég mentetek el és itthon volt, hogy több napig nem is beszéltünk, mégis már most olyan jó volna hallani a hangotokat ..... biztosan a távolság teszi.
De jó, hogy ilyen sokat írtok! :) Még jobb, hogy minden rendben! :)) Eredményes fészekrakást! Puszilunk Benneteket! L-J-L
Megjegyzés küldése