Tegnap este úgy negyed óránként voltak levegővételt igénylő gyakorlatok Lelle jóvoltából. Filmet néztünk, Dani minden nagyobb sóhajomra kérdőn nézett rám, hogy indulunk-e. Sikerült megnyugtatnom, hogy nem, és még egy darabig biztosan nem is fogunk.
Azért, amikor felvettem neki, hogy elkezdeném szedni a homeos bogyókat, szépen megkért, hogy ezzel várjam meg a mamámat.
Najó.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)














4 megjegyzés:
Hú, de izgis! Gondolok rátok!
Békés, boldog szülést/születést kívánok!
Ildikó
Kedves Kinga! Náhány hónapja olvaslak csendben, ma lettem követőd! Nagyon szorítok én is Neked,hiszen ami előtt állsz, valljuk be nem egyszerű végig csinálni. Nekem a fele is sok lenne. Nagyon várom az írásaidat sokat tanulok belőlük. Kiatartást és sok erőt kívánok!!!!
Hűha egyre izgibb! :)
Szia Kinga!
(Már annyiszor írni akartam... de rosszalkodik a gépünk, netünk és nem akarja, hogy megjegyzést írjak.
Ezt már nemtudom melyik bejegyzésedhez írtam, de szerintem ide is jó lesz. :-))
Megérintenek a finom rezgéseid! Csak jó lehet nálad minden. Annyira ez kívánkozik Neked. Mint mindig. Csodavárás, csoda gyerekekkel/családdal. Persze problémák mindig vannak, de ezek megoldásának is nagymestere vagy. Nagyon drukkolok!
Puszil: Krisz
Gyönyörűek a gyerkőcök! Mind a 4!
Megjegyzés küldése