Kedden és szerdán volt oviban, szerdén úgy jött haza, hogy nem volt finom az ebéd, nem ette meg. (Mikolt igen...)
Aztán estére arra panaszkodott, hogy fáj a hasa.
Csütörtökön amúgy sem vittem volna őket, mert a medencézés után minden alkalommal valami kijött rajtuk, és már nem akarnám kockáztatni az egészségüket. Bent légkondi van, nem szárítanak hajat, és kitudja mikorra törlik meg őket.
Csütörtökön is fájlalta a hasát, meg mondogatta, hogy beteg. Ismerem Hannuskát, tudom, mennyire a szívére vesz dolgokat, mennyire mélyen megél bármit, így nem tulajdonítottam igazán nagy jelentőséget ezeknek a panaszoknak, jobban figyeltem rá, és extra babusgatást is kapott, de arra gyanakodtam, hogy letelt a bűvös két hét, a boldogság-újdonság mámor, kiürültek a tartalékok, újra kell tölteni mindegyiküket... hiszen Lelle marad, és sír, és ismét többször hangzik el, hogy máris, légy türelemmel...
Pénteken reggel aztán magas lázzal ébredt, ami estére még magasabb lett. Sosem volt még 40 fokos láza... Tudom, hogy Hanna jó beteg, fekszik, alszik, iszik, és hamar gyógyul. De ennyire magas láz nekem mégis fura, fertőzésre gyanakodtam... a pocakja pedig folyamatosan fájt.
Ma reggel ismét lázzal ébredt, délben a doktornéninél jártunk. A torka minimálisan piros az egyik oldalon, a pocakja pedig nagyon morgolódik, mondta. Ha marad a magas láz, akkor hétfőn vissza kell mennünk, reméli, hogy nem lesz rosszabb a fájdalom sem. Lebegett egy vakbélgyanú is a levegőben, de nem ijesztgetett szerencsére...
Ma is feküdt egész nap, piciket eszik, iszik rengeteget, és zokszó nélkül viselte, hogy Dani a két középsővel szülinapi zsúrba ment délután... A pocakja pedig még mindig fáj... nagyon sajnálom. :(














8 megjegyzés:
Jobbulást drága Hanna!
Gyors gyógyulást ennek a kis "jó beteg"-nek! Remélem semmi komoly.:-(
Jobbulást! Küldjük a gyógypuszikat!!
Mielőbbi gyógyulást a kis betegnek!
Repülnek innen is a szárnyas gyógypuszik!
Ó szegényke... Reméljük, nincs semmi komoly baj!
(Tapasztalatom szerint a vakbélgyulladás iszonyúan fáj, bár nem tudom, gyerekeknél mennyire más, de hátha nem az van neki, ha ilyen ügyesen és nyugisan viseli a betegséget.)
Jobbulást kívánunk neki, és sok-sok gyógypuszit küldünk mi is!!!
Ági
Jobbulást!
Amikor a hasfájást írtad, azt mondtam volna fertőzés. Amikor a magas lázat, még az is "ok". De amikor a piros torkot írtad, egyből a vakbél jutott eszembe. Gyerekként 1 évet kezeltek félre, mindig azt mondták, hogy a torokgyuszi húzódott a beleimre. Aztán 1 év után majdnem perforált. :(
Remélem, nem az!!! Jobbulást neki, kitartást Nektek!
Édes Hanna! Gyógyulj hamar!
Megjegyzés küldése