2011. július 12., kedd

A mai utolsó

Mert egy negyedikkel, és csak egyel annyira könnyű... Ma már nem írok többet, de mert ez még ebbe a csokorba tartozik, muszáj vagyok. (najó, meg még készül fejben egy milyenittszülni poszt... de az a legeslegutolsó... aztán hazamegyek és négygyerekes mama leszek, gyaníthatóan korlátozott szabadfelhasználhatóságú időkerettek...)

Megszoktam, hogy hamar a régi kerékvágásba lendülnek a dolgaink, amint újabb baba érkezik mihozzánk. Hannával, aki nagyon megdolgozott maga is, és megdolgoztatott engem is, beletelt két napba, mire egyedül is ki mertem menni pisilni a mellettünk lévő mosdóba, de a harmadikon már rendben voltam. Mikolt és Áron után gyakorlatilag a két óra leteltével úgy éreztem magam, mint aki újjászületett. Talán ezért is olyan fura, hogy most nem így van.

Nyilván az elmúlt időszak összes fáradtsága is most csúcsosodott, de az sem használ, hogy sok vért vesztettem. Orvosilag nem igényel különösebb figyelmet, de engem figyelmeztet... meg kicsit meg is ijeszt. Mondjuk kaptam egy kis negatív szuggesztiót a szülésznőtől, amit igyekszem jól átkeretezni... amikor Danival a homeos cuccokról beszélgettek, azt mondta, hogy mindenkinek megvan a csodaszere, más a kínaiaknak, a malájoknak, és más az indiaiaknak... és hogy sokaknál azt tapasztalta, hogy erősen véreznek szülés után ezeket a szereket használva... Magamra vettem?

Mindenestere miután Lelle megérkezett a melegedőből, az utasításnak megfelelően szóltunk egy nővérnek, hogy pisilnem kellene. Jött valaki, meg Dani is persze, de én már út közben éreztem, hogy nem vagyok túl biztos a lépésben, és mire kiértünk és leültem, már csak annyit tudtam mondani Daninak, hogy szerintem el fogok ájulni.

Az első körben remegtem is, és nagyon fehér volt a szám (ezt Dani mesélte...), az ájulást pedig összesen háromszor ismételtem meg, ebből a második kettőben már derengett is valami előzmény. Közben álmodtam, nagyon jókat, és nem értettem, miért ébresztgetnek, csak akkor fogtam fel nagyjából, hogy mi történhet, amikor újra jött a rosszullét, és rábuktam Dani lábára, aki amúgy, még az emlékeimben is rettenetesen ügyesen kapott el, így volt benne bizodalmam, hogy zuhanhatok nyugodtan.

Két nővér jött, kérték, tartsam nyitva a szemem (mintha én irányítanám...), és itattak velem egy meleg kakaót, ami használt végül. Lassan visszakúsztunk az ágyba, nekem azonnal lecsukódott a szemem... hallottam, hogy Lelle sírdogál, Dani ringatja, de nem volt erőm még a szememet sem kinyitni. Nem nagyon emlékeztem semmire, de nagysokára némi cukros lötty segítségével picit jobban lettem.

Dani végül itt aludt, Lelle egész éjjel szopizott volna, de nem bírtam még félálomban sem folyamatosan etetni, így cumit kapott, amit nagy élvezettel szívott is, és békésen aludt mellettem. Reggelre kicsit jobban lettem, aztán miután elment a nagyonnagycsaládom, éreztem, hogy egyedül nem mennék messzire... de közelre sem.

Az egyik legjobb dolog itt, hogy nagyon jókat és sokat adnak enni, így van remény, hogy ez a két nap legalábbis annyira elegendő lesz, hogy picit összeszedjem magam. Szeretném...

17 megjegyzés:

Unknown írta...

:( Jobbulást Neked!

Tuti írta...

:( mielőbbi jobbulást kívánok! és sok-sok erőt!

F.B. Dóri írta...

Ez a rész azért nem hangzik túl jól! :(
Gyors regenerálódást!

Ágnes írta...

Lehet, hogy akkor azért mégiscsak lehetett volna szebb is és jobb is? Ez a rész kimaradt az előzőből. :) Lényeg, hogy jól vagy(tok), és jól döntöttél, hogy még bent maradsz a kórházban egy kicsit "pihenni" még ha hiányzik is azösszestöbbigyereked :))
Szerintem ennyi jár Nektek is Lellével kettesben!!

Jó erőgyűjtést kívánok!
Puszi!!
Ági


Ma már tényleg ne írj többet, mert így nem lehet dolgozni! :)))))))

gabi79 írta...

Gyógyulj gyorsan! Szülés után nem szoktál homeopátiázni? Egy kis china rubra, arnica?

Lobelin írta...

Vigyázz magatokra, pihenj, amennyit bírsz, hogy minél hamarabb erőre kapjál!
Jó erőgyűjtögetést!
Bea

KV írta...

Magunk ellen beszélek :)..., de hagyd most a blogot is, aludj, pihenj.
Lelle adjon sok erőt, és a szeretet, ami körülvesz -- mi is küldünk!
Viki

Noémi írta...

Oh, hát ez az előzőből tényleg kimaradt... Pihenj nagyon-nagyon sokat, amennyit csak teheted! Napról napra jobb lesz (tapasztalat, nekem is hasonló volt a szülés után)
Regenerálódj, gyönyörködj, és aludj sokat, meglátod, hamar visszakapod önmagad! :)

kikocs írta...

Hát, remélem hamar jobban leszel! és ne vagánykodj, ha kicsit jobban vagy. Én mindig azon csúszok el... Szóval tapasztalat! Mikor már úgy érzed, tudnál füvet nyírni, na akkor feküdj le aludni :D

Sz. írta...

Kedves Kinga,

ahogy már előttem oly sokan tették, én is előbújok zugolvasói szerepemből:)

Szívből gratulálok Lelléhez, nagyon sok erőt és egészséget az előtted álló napokhoz...

Jobbulást Neked!

Szeretettel:

Szilvi

cucka írta...

Jajj, kicsilány... ezt nem volt jó olvasni, pihenj sokat és most ne agyalj, hagyd hogy csak történjenek a dolgok.
Gyönyörű ez a cakkosfülű pöttömlányka! :)

Blanka és Manó írta...

Kérlek szépen ne ijesztgess Minket. :-)
Pihenj, egyél, erősödj TE KIS HŐŐŐŐS!
(Dédinek nyomtatunk képet Lelléről, meg ahol négyen vannak)
Sok-sok ölelés!

Zsombor és anya írta...

Figyelj csak magatokra, Lelle erőt ad majd, pihenj sokat, hogy pár nap után újult és megsokszorozódott erővel vesd magad bele a 4 gyermekesek életébe!

SKY írta...

Pihenek, nem írok, alszom, szoptatok, csodálom... :)
Holnap azért még jövök, mert van mit mutatnom, meg mondanom...

Manó, olyan jó, hogy a Dédi is láthatja... legalább így... nehéz a szívem... leginkább miatta, megérdemelné nagyon, hogy megfoghassa. Hatalmas puszi mindannyiótoknak, és köszönöm!!!!!!!

E.M.A.K. írta...

Szerintem ez természetes ... nem csak a vérveszteség miatt, de a négy gyors szülés a sok sok minden, megvisel és valahogy kijön. Figyelmeztet. De azt hiszem, te érted ezt és figyelsz magadra, és már tudod, ki kell használni minden percet ... akár pihenésről van szó, akár pillanatokról ... Csodálatosak vagytok!!! Sok erőt kívánok, és sok meghitt és átélt pillanatot!

Magdaléha írta...

Kedves Kinga!
Én mindegyik szülés után ilyen állapotba kerültem... vannak ilyen típusok. /nálam speciálisan az is minidg közrejátszott, hogy szülés után az elfáradt méhem lassan húzódott össze, és nagyon véreztem, másodjára és harmadjára kaptam még oxitocint, hogy összehúzódjon a méhem... Nálad figyelik még, hogy szépen húzódik e?/
Nekem nagyon sokat segített a Lányok által már ajánlott china rubra /15 ch/, és a 9-es arnica. Valamint a sok folyadék. Én is a Szt. I-ban szültem, igaz másnál, és még abban a kórházban is volt lehetőségem arra, hogy ha nem tudtam kimenni pisilni, segítettek. Nálam kb. 24 órát tartott ez az állapot. Mindig kihozták a babát, mert ő segített átvészelni ezeket a nehéz órákat. Ölelés. Magda

Zsófi írta...

Megkönnyeztem az utóbbi néhány bejegyzést, mint sokan mások. :) Gyönyörű Lelle, meg a születése is, pihenj, amennyit csak tudsz. Én is az ájuldozósok közé tartozom...
Puszi nektek!!!