2011. szeptember 17., szombat

Dilemma

Már hazai :)

Az ovi.
Hanna mehet vissza a fészekbe.
Mikoltnak viszont nincs helye ott, és teljesen reménytelen, hogy ebben az évben (ami szeptemberben kezdődik majd újra... vagyis egy évet kell elképzelni) legyen.
Egy másik csoportban viszont lenne. A katicában. Egykorúak között.
Az óvónénikről most nem elmélkednék, minden attól függ, hogy Mikolt kompatibilis tud-e lenni velük, vagy sem.

A dilemma pedig egyszerű... menjen, vagy ne.
A menjen mellett szól, hogy megszokta a közösséget, valószínűleg hiányolná már. Egy év nagyon hosszú idő, nekem is, neki is, bár álmomban sem gondoltam, hogy engedem majd a harmadik szülinapja után. Viszont egészen biztosan sok harc volna megértetni vele, hogy ha Hanna igen, akkor ő miért nem. (Annak ellenére, hogy mostanában minden este kijelenti, nem akar menni... hogy aztán reggelente szó nélkül vegye a táskáját és induljon.)

A maradjon mellet pedig az, hogy számomra sokkal szívmelengetőbb a gondolat, a lányokat egy helyen tudni. És praktikusabb is. Mikolt azt szokta meg, hogy Hanna mellette van (látom a lelki szemeimmel, ahogy egy egy udvarozás után simán nem a saját csoportjába megy, hanem Hanna után...), és nemcsak az udvaron. Bár gyanítom, más barátaik lennének így is, úgy is, de... Ha az egyiküknek lehet egy Csillája, akkor a másiknak is jár(na).
Mikoltot ismerve, ő a saját világában él, szinte mindegy, ki a felnőtt, ha alapvetően jó pedagógus az illető és mondjuk meglátja Mikolt öntörvényűségében a jót. Csillánál nem félteném... mindenhol máshol igen.
Egy év múlva valószínűleg járhatna Hannával a pillangókhoz.

Fogalmam sincs mi lenne a legjobb.

4 megjegyzés:

kikocs írta...

Abszolút elképzelhetetlen, hogy néha vendégeskedjen a kis katica a pillangók között? A barátságosabb óvodákban azért van lehetőség a tesóknak némi átjárásra. Ami talán arra elég is lenne, hogy a biztonságérzet meglegyen. Még az elég szigorú korábbi ovinkban is mesélte a lányom, hogy volt náluk vendégségben néha egy-egy gyerek más csoportból. Csak mert át szeretett volna menni.
Mikor én a kétségeimet fejeztem ki, hogy Misinek muszáj lenne-e a bölcsibe mennie arra a heti három délelőttre, sokkal jobb lenne az oviban neki a bátyjával, inkább várnék pár hónapot még, csak biztos vegyék be, mert januártól már kéne, akkor már célozgatott is rá az óvónéni, hogy nem lesznek azért a kicsik oda bezárva, mehet majd ovisnak is. Pedig ez gyakorlatilag két intézmény, csak ugyanaz a fenntartója, és egy épületben vannak.

eszter írta...

Én is Hannát Lea mellé adtam oviba (vegyes csoport), mert így voltam nyugodt, pedig aztán saját barátai lettek, külön szokásai és teljesen más kötődése az ovi felé.
De ugyan ezt gondoltam, amit Te, nyugodtabb voltam, hogy a nagytestvér után megy.

Csapó kettő, Álmost én is beadtam már három évesen közösségbe Bende mellé. Ugyan így, vegyes csoport, hosszú szoktatás, ráadásul ők mind a négyen Waldorf oviba járnak/jártak, szóval ettől protektívebb már nem nagyon lehetek.
És az élet megint azt igazolta, hogy kár volt izgulnom: Álmos teljesen külön utakon jár. Persze, követi Bendét, ahogy Te is írod, de szemmel láthatólag nem igénye annyira, hogy a testvérével legyen.

Tehát megértelek, valószínű egy harmadik turnust is így indítanék :), de valószínű, hogy ez inkább a mi problémánk, mint az övéké.

Én egy beszoktatós hetet csinálnék Mikolttal a katicába, és ha nem tetszik neki, Hannát hiányolja, arra utaló jelek vannak, hogy így már nem maradna olyan szívesen, akkor ráhagynám.
Jó fej vagyok, tudom :) melós ötlet, tudom, hogy simán kapacitás hiánya miatt sem biztos, hogy kivitelezhető

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Névtelen írta...

Összeszedetebben kicsit, mert az elöbbit nem tudtam nyugodt körülmények között megfogalmazni, mivel hirtelen megrohamoztak a gyerekek:)
Úgy hallottam, hogy a Herczeg Mari féle magánovit nagyon dícsérik,(szerintem is legalább annyira kedves mit Csilláék) én ha lenne rá lehetőségem ebben az esetben oda járatnám Mimit amíg lesz hely a pillangó csoportban.