2012. július 29., vasárnap

Mikolt 4 éves

Az örök középső.
Ha erre gondolok, kicsit mindig megsajnálom.
Pedig nem nagyon van miért, illetve ha van is, az egyedül annak köszönhető, hogy még mindig rettenetesen egyedi, ahogyan módot talál a sérelmei kifejezésére.
Mindjárt megkövetem, de hogy a száraz tények is helyt kaphassanak, bocsánat a szóért, de Mimikénk egy kis genyó. Ha elfárad, ha éhes, ha épp azzal akar játszani, amivel a másik, ha szeretetre vágyik, akkor piszkál. Macerál, bosszant. Egészen addig, míg a másik fél teljesen ki nem készül.
Mimi nem viccel, a cél a totális megsemmisítés.
Még annak árán is, hogy ő is így jár.
Hát erre kell megoldást találnom, meglátnom, hogy mi az ok, mi az, amit közölni, kérni szeretne, és néha, olykor, ha megtalálom, annyira jó vele.

Kis woodstock girl, a rettenetesen egyedi ízlésvilágával, amiben keveredik a színkavalkád, és a csuparózsaszín a traktorral és a minifűrésszel. Lenyűgöző a kreativitása, ahogyan mesél, ahogy játszik, ahogyan szavakat alkot ha épp nem érti az igazit, vagy csak elfelejtette.
Szeretem hallgatni, ahogy az asztalnál ülve az ujjaival játszik egy komplett színházi előadást, mosolygok, de jajj nekem, hogyha épp nincs kedve igazat mondani... és Áron ellökése után simán a szemembe néz és aszongya:
- Mama. (lefelé a hangsúly, a pontra megérkezik az altja...) Ájon csak így ment ment a fal mellett és egyszejcsak bumm, lebuccolta az ajtót.
Áhhám.

Egyébként is a szélsőségek kislánya ő, vagy eszik, és akkor sokat, vagy nem, és akkor semmit. Ha épp angyal, akkor látni vélem a szárnyacskáit, és tény, ha a többi van soron hisztifronton, akár heteket is képes várni a sajátjával, és mondja is. Mama, látod én milyen jó vagyok. És látom.
Hogy aztán ő legyen a korona, a fejvakarásom, a tanácstalanságom, és a hitem, lesz ez jó, jobb.

Ő az, aki levágja a haját. De csak egy ilyen icikepicikét, látod? És ha kiakadok ezen, azt mondja, akor minek hagytam elől az ollót. Igaz.
Meg az is, aki biztosan leeszik magát, és azt mondja utána. Upsz, kicsit kibojujt.
Meg az, aki odagömbölyödik, és akkor lehet simogatni, de csak egy darabig.
Meg az, aki simán elvonul egy vendégségben, és fél órát magában nézegeti a könyveket. Amikor pedig megkérdezzük hol járt, vállat von és énekel. Hááát, a mesélős szobában.
Meg az, akinek a rendrakás értelmezhetetlen. Szerintem tényleg nem érti, mit várok tőle. Pedig már úgy is játszottuk, hogy mondtam, hogy mit, honnan, hova. Út közben megállt játszani.

Mimi, Mimó, Mimóci, Mimike, Mikolt, de leginkább Mimi.
- Mama, neked milyen színű a szemed?
Mert tudja, hogy. Az enyém az egyik zöjd, a másik bajna. Ez a zöld, ez meg a bajna. Neked meg csak zöld.

A legkedvencebbem a kukojica, az epej meg a kalács.
Szeretem a humorát, a kis táskás, felemás színű gombszemeit a rajzolt szemöldökkel, az altját, azt ahogy megy, a cérnalábacskákat, a macskaügyességét, ahogy fél a dörgéstől, és ahogy nemértve szereti az állatokat.
Szeretem ahogy rajzol. ahogy épít, ahogy kirakózik, ahogy fogja a kanalat.
És végül szeretem azt a kócos fejét, a kacifántos lelkét, ezt az alig 14 kilónyi 106 centis kisoroszlánt. Szőröstül, genyóságostul, végtelenül.

11 megjegyzés:

unikat írta...

Élvezettel olvastam, mint mindig.
Boldog szülinapot Miminek!

nici írta...

Isten éltesse sokáig :-)
(Olyan jó olvasni a soraidat, főleg most esett jól, mert nekem is van egy ilyen középsőm (a fiúsított változata), ő már maholnap 9 éves lesz, és persze könnyebb-könnyebb, de ......:-))

Annamari írta...

Boldog születésnapot Mikoltnak !!!

Bogi írta...

Isten éltesse sokáig!!! :)

panka írta...

Isten éltesse Mikoltot! Tényleg az egyik legegyedibb kislány, akit ismerek. (A másik az én leendő középsőm... Van köztük hasonlóság, nem kevés, a Mimiről szóló sorok egy részét akár én is írhattam volna Jankáról... Ha én is ilyen szépen és pontosan tudnám megragadni a dolgok lényegét, mint te. :-) )

Regi írta...

Nagyon boldog születésnapot, Mikolt!
Imádom a neved, az arcod, ahogy Mama ír Rólad, de a legjobban azt, hogy az én Emmám genyóstul olyan, mint Te! :) Mi már kicsit finomítottunk rajta, mert sokszor rosszalló pillantásokat kaptunk, ezért gajom (genyó majom.

Regi írta...

Regi voltam, nem tudom, miért nem írja ki a nevem.

Ágnes írta...

Nagyon boldog 4. szülinapot kívánunk Mikoltnak mi is!

Sok-sok puszi,
Sára, Kolos, Ági, Misi

F.B. Dóri írta...

Drága Mimi!
Nagyon nagyon boldog születésnapot kívánunk!
Sok sok puszi!

Orshee írta...

Boldog szülinapot Mikkancs!
Olyan jó volt ezt olvasni.
Emlékszel Kinga! Pár hónapos volt sztem Mimi, mikor megláttam Őt még iwiw-en. És az volt az érzésem, nagyon erős érzésem, hogy ismerem. Mondtam is Neked az IKEÁban, ismerem ezt a lányt.
Nah. Amikor ezt a bejegyzést elolvastam, magamra ismertem sok mindenben.
Nekem tudod mire volt szükségem, már gyerekként? Tiszteljenek, tartsák meg a "magánszférámat", hagyjanak dönteni saját ügyeimről.
Nyilván ezt Tőletek megkapja, de próbáld ki, hogy ha erre valamilyen módon ráerősítetek, milyen lesz...
Csak egy gondolat..., mert hát Ő jóvan úgy áhogy van :)
Pá

Szitya írta...

Utólag is nagyon boldogat a kicsit Kiskedvencemnek!!!
Puszi,
Szilvi