... hallottam, hogy Áron felkelt, átkúszott a miágyunkba, aztán vissza a sajátjába hogy hozza az itatóját. Aztán elaludtam.
Nem tudom mennyi idő telhetett el, csak arra emlékeszem, hogy derengett, megy lefelé a lépcsőn.
Mire lejutottam hozzá, az asztalnál ült, előtte egy tányér:
- Mama, ettem kekszet. Nagyon éhes voltam.
A konyhapulton egy pohár, a kibontott almalé és víz.
Mitagadás, elérzékenyültem...
Felírjuk...
Áron két éves és alig 10 hónapos korában reggelit készített magának.
A tanulság: újabb rizikófaktorral gazdagodott a családi repertoár. Azt hiszem a késeket a mennyezetre szerelem. Jobb nyugodtan aludni...
2012. október 7., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)














2 megjegyzés:
Ne tedd! (a késeket a mennyezetre!:) veszélyesebb, ha onnan rájuk, mint a fiókból! :)
Áronból igazi pasi lesz... :) Hamarosan ágyba viszi Neked a reggelit... :)))
Ez nem semmi :D
Megjegyzés küldése