2009. december 16., szerda

A lányok és Áron

Hogy minden, ami most történik megmaradjon...
Hamár bevándorolt a notebook...

Szóval Kép:
Áron a vesztegzár egyik oldalán, rusnya fehér rácsos tilitoliban, kékbe öltözve, az oldalán, csukott szemmel kapargatja az arcocskáját, minden bizonnyal szívesen szopizna, de hangot még nem ad a kívánságnak. Békés, de nem érdekli, hol, hányan.
Mikolt Dani kezében, a vesztegzáron túl, az ablaküvegre tapadva, kiabálja: babaaaaa. Kérdem, hol van Áron, már nem a pocakomat mutatja, hanem a kistestvérét. Érti... Örül.
Hanna rátapad szintén az üvegre, hosszan, nagyon figyelmesen nézi, nem engedi el sem a tekintetével, sem a kezecskéjével az ablaküvegen túli vágyait. Nagyon tetszik...mondja. Ebédet kap, majd visszamegy. Nézi, érleli, barátkozik, elfogadta.

Szeretem a gyerekeimet. Tombolnak a hormonjaim, amikor elmennek, bőgök...

6 megjegyzés:

MátéMíraLilla anya írta...

Nekem nem tombolnak a hormonjaim, csak van 3 gyerekem...én is bőgtem végig míg olvastalak!

Gratulálok a gyerekeidhez, és ahhoz hogy ilyenek!

Vera írta...

Elolvastam mindent. Én is háromszor futottam neki. mert könnyfátylat kellett takarítani... :) De nagyo örülök, hogy ilyen szép születése lett a pici fiúnak, és neked ilyen szép harmadik szülésed!

Szorítok, hogy mihamarabb együtt lehessetek, nagyon átérzem az egészet! Én kerek hetet voltam bent Zitával, Csilla inkább az apjához bújt, min hozzám a látogatáskor, szóval, én is bőgtem sokat. De most visszaemlékezve már eltörpül ez az idő, hála istennek. Nehéz lehet most a lányoknak (is), de hamar visszaáll a rend! Addig picit lehet csak Áronra koncentrálni, hiszen utána nyüzsibb körülmények jönnek! (hála isntennek!)
Kitartás!
Puszil,
Vera

panka írta...

Nem baj, hadd tomboljanak, olyan jó föld fölött lebegős állapot az a szülés utáni pár nap, minden érzelmi hullámzásával együtt.
A testvérek első találkozásait pedig szerintem még nem sok anya bírta ki könnyek nélkül. :-)

Bogár és Gerti írta...

SZép :)
Puszi

Rita írta...

Olyan jó hogy leírod! Úgysem lesz erre időd, amint hazamentek. De remélem azért majd írsz néha. Vágyakozva nézem ezt a pici embert. Dejó lenne mégegy baba.
Magadról is írj. Hogy vagy?

Rita

Anna írta...

Szia Kinga,
Jol lemaradtam! Csak most olvasom, hogy Aron megerkezett. GRATULALOK!
Meghatodtam a szulesed tortenetet olvasva. Gyors felepulest kivanok!
A