2010. február 27., szombat

A huszonegyedik század gyereke

A számítógép egész nap be van kapcsolva nálunk. Részben, mert ez az egyik szelep nekem, részben pedig mert ez az egyik rossz szokásunk. (az a sovány vigasz cserébe, hogy a tv a sarokban porosodik... hogy miért ringatom magam abban az illúzióban, hogy az rosszabb, mint ez?...)

Így aztán nem is tudom, min és miért csodálkozom. Talán nem is csodálkozom, mint inkább lenyűgöz. Az a természetesség, ahogyan Hanna kezeli az internetet.
Az első ámulatba akkor estem, amikor még alig beszélt, felmászott a székre, megfogta az egeret, és mozgatni kezdte, miközben a monitort pásztázta a tekintetével. Honnan tudta, hogy mi az összefüggés? Honnan, hogy mit kell keresnie?

A következő, és masszívan kitartó döbbenetem egy pár hete kezdődött. Először a "back" gombot láttam, hogy használja, aztán azt, hogy keresi az egérrel, hogy adott oldalon mit lehet megnyitni. Továbblépett magától, anélkül, hogy bárki tanította volna. A duplaklikk, a kinagyítás úgy megy neki, mintha mindig ezt csinálta volna. Vannak olyan billentyű kombinációk, amiket mi tanulunk, lesünk el tőle. Otthonosan mozog ebben a világban, ami miatt az egyik felem büszke, a másik meg féltő...

Tudom, hogy ebben a korban sokan hasonlókkal kápráztatják el a szüleiket, és örülök, hogy emellett a legfőbb játék a valós és nem a virtuális. Jó, hogy ki tud lépni abból a világból, egyelőre harcok nélkül, és remélem, hogy a mérleg nem billen át a túloldalra.

Ezzel együtt ő már egy nyú dzsenörésön és ez így van jól.
Négy hónaposan... az alapozás...

2 megjegyzés:

Vera írta...

Hát, igen, én is mostanában rengeteg képet ellőttem, ahogy Kinga a gépet használja, játszik Anna és Peti oldalon, painttel rajzol, zenét hallgat, egeret profin használja. Csilla bátortalanabb, Zita viszont egyre többször mászik fel a széken a géphez, és ő is mozgatja az egeret, ahogy kell. Meg úgy elállít mindent, hogy számítógépek terén jártas apja is hetekig keresi, hogy állítsa vissza... :-S
Többször vissza akartam vinni az emeletre a laptopot, de mióta hosszan betegek, olyan jó, hogy egy-egy perce le tudok ülni, nekem is ez a kapu a világra. :) Így viszont újabban négy nő "rabol rá" a gépre egész nap. :-))
Én is úgy vagyok vele, amíg nem ez tölti ki a gyermek minden percét, addig csak hasznos neki, és mellesleg nem ész nélkül rohangál és visítozik helyette. :)

Szitya írta...

Van (állítólag) egy kínai mondás. "Az utódaid nem a te gyerekeid, hanem annak a kornak a gyermekei, amelyikben élnek". Hát, valahogy így. Miután Zita egyáltalán nem érdeklődött kisebb korában a számítógép iránt, így valahogy egyik sem. Most, hogy már Zita is tudja kezelni, idesereglenek mind, ha a Nagylány talál valami jót a youtube-on...
Viszont tévé nálunk nem áll nullán, mint nálatok, sajna... Nem tudom, hogy mi a jó.

Na, puszi,

Szilvi