A számítógép egész nap be van kapcsolva nálunk. Részben, mert ez az egyik szelep nekem, részben pedig mert ez az egyik rossz szokásunk. (az a sovány vigasz cserébe, hogy a tv a sarokban porosodik... hogy miért ringatom magam abban az illúzióban, hogy az rosszabb, mint ez?...)Így aztán nem is tudom, min és miért csodálkozom. Talán nem is csodálkozom, mint inkább lenyűgöz. Az a természetesség, ahogyan Hanna kezeli az internetet.
Az első ámulatba akkor estem, amikor még alig beszélt, felmászott a székre, megfogta az egeret, és mozgatni kezdte, miközben a monitort pásztázta a tekintetével. Honnan tudta, hogy mi az összefüggés? Honnan, hogy mit kell keresnie?
A következő, és masszívan kitartó döbbenetem egy pár hete kezdődött. Először a "back" gombot láttam, hogy használja, aztán azt, hogy keresi az egérrel, hogy adott oldalon mit lehet megnyitni. Továbblépett magától, anélkül, hogy bárki tanította volna. A duplaklikk, a kinagyítás úgy megy neki, mintha mindig ezt csinálta volna. Vannak olyan billentyű kombinációk, amiket mi tanulunk, lesünk el tőle. Otthonosan mozog ebben a világban, ami miatt az egyik felem büszke, a másik meg féltő...
Tudom, hogy ebben a korban sokan hasonlókkal kápráztatják el a szüleiket, és örülök, hogy emellett a legfőbb játék a valós és nem a virtuális. Jó, hogy ki tud lépni abból a világból, egyelőre harcok nélkül, és remélem, hogy a mérleg nem billen át a túloldalra.
Ezzel együtt ő már egy nyú dzsenörésön és ez így van jól.
Négy hónaposan... az alapozás...














2 megjegyzés:
Hát, igen, én is mostanában rengeteg képet ellőttem, ahogy Kinga a gépet használja, játszik Anna és Peti oldalon, painttel rajzol, zenét hallgat, egeret profin használja. Csilla bátortalanabb, Zita viszont egyre többször mászik fel a széken a géphez, és ő is mozgatja az egeret, ahogy kell. Meg úgy elállít mindent, hogy számítógépek terén jártas apja is hetekig keresi, hogy állítsa vissza... :-S
Többször vissza akartam vinni az emeletre a laptopot, de mióta hosszan betegek, olyan jó, hogy egy-egy perce le tudok ülni, nekem is ez a kapu a világra. :) Így viszont újabban négy nő "rabol rá" a gépre egész nap. :-))
Én is úgy vagyok vele, amíg nem ez tölti ki a gyermek minden percét, addig csak hasznos neki, és mellesleg nem ész nélkül rohangál és visítozik helyette. :)
Van (állítólag) egy kínai mondás. "Az utódaid nem a te gyerekeid, hanem annak a kornak a gyermekei, amelyikben élnek". Hát, valahogy így. Miután Zita egyáltalán nem érdeklődött kisebb korában a számítógép iránt, így valahogy egyik sem. Most, hogy már Zita is tudja kezelni, idesereglenek mind, ha a Nagylány talál valami jót a youtube-on...
Viszont tévé nálunk nem áll nullán, mint nálatok, sajna... Nem tudom, hogy mi a jó.
Na, puszi,
Szilvi
Megjegyzés küldése