Nehéz néha, hogy olyan bőrbe bújtam, aminek az egyik fele maradna, mert az állandóság, a melegség, az egyenletesség az eleme, a másik meg folyton csavarog...
Az efféle bőr okozta nehézségeket jól ismerem, így mélyen együtt érzek veled. Ezek az utolsó, már sem itt, de még ott sem napok, a búcsúzások nagyon nehezek lehetnek. De irigylésre méltó a lehetőség amit kaptatok és itt nem is a munkára gondolok, hanem arra a 3 évre, amit egy idegen kultúrában élhettek és tanulhattok. És egy család számára különösen nagy lehetőség az összetartozás még erőteljesebb megélésére. Szívből kívánok nektek mindent, amire ott szükségetek lehet! És írjál sokat! Már alig várom! zsuzsi
Szilvi vagyok a Nagy családból, Malajziából. Hát könnyezve olvasom az utolsó bejegyzéseiteket, nehéz ez az időszak, a búcsú mindenkitől és az az érzés, amikor időnként átsuhan rajtad, hogy már nincs visszaút, és tényleg ez az-e amit akartál, közben meggyőzni magadat, hogy igen, jó lesz ez így, mindezt úgy megélni, hogy sem a gyerekek, sem a családod tagjai ne érezzék meg ezt, és ne aggódjanak. És a Jóistenre bízni magad, mert ő nyilván tudja mi szándéka van Veletek itt.
Örülök Nektek, vannak itt magyarok, de eddig egyik család sem olyan, akivel a közös hang meglenne, de úgy érzem ez Veletek meglesz. Bár messze leszünk egymástól, ha bármiben tudunk segíteni, akkor keressetek. Aztán majd összehozunk egy találkát :-)
Addig is minden jót az utolsó napokra, sok szerencsét a hosszú úthoz a három aprósággal.
Szia! Titkos olvasód vagyok/voltam. Míg kisebb volt otthonunkban a létszám volt időm benézni pár blogra, Ti is mindig köztük voltatok. Most egy kis idő kihagyással csak kapkodom a fejem, mik meg nem történnek Nálatok..:) Malajzia, ez aztán valami.... Azt hiszem muszáj lesz betévednem gyakrabban mert ez izgalmasnak tűnik! Én is éltem egy évet külföldön, van is további vágyam ez irányba. Csak még nem most. Pár év múlva, ha a gyerekek nagyobbak lesznek. Mindenesetre jó lesz Titeket olvasni. Sok sikert az új élethez!!:)
Drága Kinga! Nagyon sokat gondolok Rátok, és olyan megható olvasnom az utolsó bejegyzéseidet! Tudom, hogy ez most nagyon nehéz, de néhány nap, és már a másik oldalon lesztek, és hidd el, úgy és ott már megint könnyebb lesz, és kezdhetsz építkezni! Hatalmas ölelést küldök Nektek így virtuálisan, ha már élőben nem volt módom ezt megtenni! :-(((.
8 megjegyzés:
napok óta már nem a dáááátha miatt szipogok... :-((( :-)))
Az efféle bőr okozta nehézségeket jól ismerem, így mélyen együtt érzek veled. Ezek az utolsó, már sem itt, de még ott sem napok, a búcsúzások nagyon nehezek lehetnek. De irigylésre méltó a lehetőség amit kaptatok és itt nem is a munkára gondolok, hanem arra a 3 évre, amit egy idegen kultúrában élhettek és tanulhattok. És egy család számára különösen nagy lehetőség az összetartozás még erőteljesebb megélésére. Szívből kívánok nektek mindent, amire ott szükségetek lehet!
És írjál sokat! Már alig várom!
zsuzsi
Kinga, Dani, Hanna, Mikolt és Áron!
Isten áldjon Benneteket!
Sziasztok!
Szilvi vagyok a Nagy családból, Malajziából. Hát könnyezve olvasom az utolsó bejegyzéseiteket, nehéz ez az időszak, a búcsú mindenkitől és az az érzés, amikor időnként átsuhan rajtad, hogy már nincs visszaút, és tényleg ez az-e amit akartál, közben meggyőzni magadat, hogy igen, jó lesz ez így, mindezt úgy megélni, hogy sem a gyerekek, sem a családod tagjai ne érezzék meg ezt, és ne aggódjanak. És a Jóistenre bízni magad, mert ő nyilván tudja mi szándéka van Veletek itt.
Örülök Nektek, vannak itt magyarok, de eddig egyik család sem olyan, akivel a közös hang meglenne, de úgy érzem ez Veletek meglesz. Bár messze leszünk egymástól, ha bármiben tudunk segíteni, akkor keressetek. Aztán majd összehozunk egy találkát :-)
Addig is minden jót az utolsó napokra, sok szerencsét a hosszú úthoz a három aprósággal.
Szilvi
Szia!
Titkos olvasód vagyok/voltam. Míg kisebb volt otthonunkban a létszám volt időm benézni pár blogra, Ti is mindig köztük voltatok. Most egy kis idő kihagyással csak kapkodom a fejem, mik meg nem történnek Nálatok..:) Malajzia, ez aztán valami.... Azt hiszem muszáj lesz betévednem gyakrabban mert ez izgalmasnak tűnik! Én is éltem egy évet külföldön, van is további vágyam ez irányba. Csak még nem most. Pár év múlva, ha a gyerekek nagyobbak lesznek. Mindenesetre jó lesz Titeket olvasni.
Sok sikert az új élethez!!:)
Na, ezért (sem) tudok elszakadni tőled.
Kívánok szép és jó jövőt, sok izgalmas kalandot Nektek. Remélem ez okán hamarosan hallatod a "hangodat" is!
Hannának boldog születésnapot kívánunk!
Puszil benneteket:
Krisz és a fiúk
Drága Kinga! Nagyon sokat gondolok Rátok, és olyan megható olvasnom az utolsó bejegyzéseidet! Tudom, hogy ez most nagyon nehéz, de néhány nap, és már a másik oldalon lesztek, és hidd el, úgy és ott már megint könnyebb lesz, és kezdhetsz építkezni! Hatalmas ölelést küldök Nektek így virtuálisan, ha már élőben nem volt módom ezt megtenni! :-(((.
Szerintem én értem, nagyon is. :)
Megjegyzés küldése